2012. február 15., szerda

India - Hyderabad


Annak ellenére, hogy Indián belül olyan, turisták millióit vonzó helyeken is jártam, mint Agra, Delhi, Mumbai és Dharamsala, most mégis inkább arról a városról írok, melyet a „leginkább indiainak”, a globalizált világtól a legtávolabb állónak éreztem. Ez a város Hyderabad, India 4. legnagyobb városa, ahol az üzletembereken kívül kevés európai ember fordul meg.

Hyderabad, Andra Pradesh állam fővárosa, Észak- és Dél-India találkozásánál, a Dekkán fennsíkon található, lakóinak száma majdnem 7 millió. A város szinte egybeépült Secundarabad várossal, ezért szokás őket együtt „Twin cities-ként” azaz ikervárosokként emlegetni.
Hyderabad mára információs technológiai központtá nőtte ki magát, de modern ipara ellenére nevezhetnénk a „bangle”, azaz a karkötők és a gyöngyök városának is.
Forrás: cwc.nic.in
Történelmi adatok szerint Indiának ezt a részét időtlen idők óta Golcondának nevezik, ahol a régészek feltárták egy i.e. 500 évvel ezelőtti, a vaskorból származó település maradványit is. Golconda ősi hírnevének másik forrása az itt bányászott drágaköveik sora, pl. egy golkondai bányából származik többek között a világ legrégebbi és talán leghíresebb gyémántja, a Koh-I-Noor gyémánt. A legenda szerint, aki a gyémántot birtokolja, az a világ ura is, ezért azt minden uralkodó meg akarta szerezni. Hosszú, kalandos út és többszöri újracsiszolás után a gyémánt ma a brit koronaékszerek részeként a Towerban található.

Golcondának mozgalmas volt a múltja, az idők folyamán rengeteg különféle nép fordult meg errefelé. Az eltelt évszázadok alatt számos mohamedán dinasztia váltotta errefelé egymást, és ők uralkodtak a hindu többségű lakosság felett. Egy gránithegyen még ma is áll az a XIII. századtól kezdődően a különböző uralkodók által folyamatosan továbbépített erőd, mely a környék védelmét szolgálta. Az építmény elődje sárból készült, a ma látható erődítményt a Qutub Shai család uralkodói építették a XVI. században. Az erőd külső falai 7 km hosszúak, összesen 8 kapuja és 87 bástyája van. A várfalakon belül hajdanában számos palota, templom, és mecset állt, az épület híres volt kiváló akusztikájáról, és volt vízvezetéke is.



Golconda másik jelentős látnivalói a szultánsírok, melyek egy hatalmas kertben találhatók. A Qutub Shai család hét uralkodójának a sírja található itt.


Hyderabad városát, mely Golcondától 11 km-re található, a Qutb Shah dinasztia 5. uralkodója, Muhammad Quli Qutb Shah szultán alapította meg 1591-ben.
Hyderabadban két hivatalos nyelv van, a telugu és az urdu, a „közös” nyelv pedig az angol. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy mindenki tud angolul, mert ez csak azokra igaz, akiknek megadatott a lehetőség, hogy iskolába járjanak. Az „indiai angolt” általában nem könnyű megérteni, hacsak nem az indiai elithez tartozókkal találkoztunk, akik Nagy-Britanniában vagy az USA-ban tanultak, mert ők anyanyelvi szinten beszélnek.

Hyderabad történelméből adódóan az itt lakók 35-40%-a muszlim vallású, és ezzel az aránnyal a város az iszlám fellegvárának számít Indián belül. A muzulmánok nagy száma akkor is észrevehető, ha csak megnézzük a járókelőket, mert a színpompás szárik mellett nagyon sok nőt láthatunk feketébe burkolózva. A vallási különbségek sajnos néha feszültséget keltenek, különösen a vallási ünnepekkor éleződik ki a helyzet.

A többféle vallásnak is köszönhetően Hyderabadban ugyanakkor remekbeszabott építészeti alkotások találhatók, a paloták sora mellett mohamedán uralkodók által épített mecsetek és minaretek társaságában hindu templomok is vannak.

Ezek közül a város legismertebb műemléke a Charminar, mely az iszlám építészet jegyeit viseli magán. A Charminart a város alapítója építtette 1591-ben, annak emlékére, hogy véget ért a pestisjárvány. Az épület négy, egyenként 46 méter magas tornyának mindegyike tulajdonképpen egy-egy díszes minaret, melyeket boltívekkel kapcsoltak össze. Az épületben található egy mecset is.
Forrás: http://en.wikipedia.org
 A Charminar mögötti részén található a Laad Bazár, melyben ma is úgy érezhetjük magunkat, mintha visszamentünk volna a középkorba. Valóságos időutazás a bazárban sétálgatni és betérni egy-egy üzletbe, melyekben minden kapható a vasszögtől a menyasszonyi ruháig. A textilboltokban a vásárlók a földön, párnákon ücsörögve mustrálják a gyönyörű, színpompás selymeket és finom vásznakat, ágytakarókat, a szivárvány minden színében kapható stólákat és sálakat. Indiában egészen más az eladás kultúrája, mint nálunk, itt az összes árut szabályosan az ember lábai elé hordják, szinte lehetetlen nem vásárolni. Alkudni kötelező, a „szertatáshoz” ez is hozzátartozik.


Sok az ékszerbolt is, melyekben aranyat, drága- és féldrágaköveket, igaz- és tenyésztett gyöngyöt, valamint ezüstöt vehetünk. Egészen hihetetlen, hogy a méregdrága ékszereket és gyöngyöket a bazárban, elegánsnak a legnagyobb jóindulattal sem mondható üzletben is megvehetjük, de vannak természetesen csillogó-villogó ékszerboltok is, ahol a betérőt azonnal leültetik, és teával vagy kólával kínálják. Mi is megfordultunk egy ilyenben, ahol a tulajdonos enyhe unszolásának engedve kólát szürcsölgetve hosszasan próbálgattuk a forintra átszámítva milliós értékű nyakékeket és a kézzel készített arany ékszereket, az üzletkötés azonban – mondanom sem kell - objektív okok miatt elmaradt.
Nem kell viszont milliomosnak lennünk ahhoz, hogy szert tegyünk néhány tipikus hyderabadi karkötőre, azaz bangle-ra, amikből van minden mennyiségben, az összes létező színárnyalatban, különböző méretekben. Ennyi karkötő láttán az embernek az az érzése támad, hogy a világ összes lányát és asszonyát fel lehetne velük ékszerezni. Alkudni persze ezekre is kell, mert itt is igaz az az állítás, hogy a külföldieket nagyon „le akarják venni”.

olcsó gyöngyök Hyderabadból
ezüst ékszerek
Ha már meguntuk a shoppingolást, megéri a város többi nevezetességét is megtekinteni.

A Charminarhoz és a bazárhoz összesen pár perc járásra van a Mecca Masjid, ami India egyik legrégebbi és legnagyobb mecsete, ahová 10 000 imádkozó fér be egyszerre. A mecset építése 1814-ben kezdődött és 1694-ben készült el. Érdekessége, hogy a központi boltívet az iszlám legszentebb helyéről, Mekkából származó kövekből építették fel, ezért hívják a mecsetet Mecca Masjidnak.
Forrás: panoramio.com

 Forrás: happyindia.in


















http://hyderabadadvisor.com/mecca-masjid/

 A városban több pazar palota is található, ezek közül a Chowmahalla Palace talán a leghíresebb. Az épületet, mely a királyi vendégek szálláshelyéül szolgált, Asaf Jahl, a Nizam dinasztiához tartozó uralkodó építtette kb. 200 évvel ezelőtt.
Forrás: http://www.panoramio.com/photo/18081144
Forrás:itraveldeals.in


Forrás:raowords.wordpress.com

Forrás:kunal.wordpress.com

Forrás:kunal.wordpress.com

Hyderabad ugyan egy 500 éves város, számomra azonban a látnivalók közül az egyik legérdekesebb mégis az a hófehér márvány hindu templom volt, melyet csak 1974-ben szenteltek fel. A Birla Alapítvány építtetett Venkateshwara isten tiszteletére, akit Vishnu isten utolsó inkarnációjának tartanak. A Birla Alapítvány több templomot is építtetett az országban, mindegyik neve Birla Mandir Temple. A templom-együttes gyönyörű és hatalmas, India északi és déli építészetére jellemző stílusait ötvözi, a szabadtéri részeiről gyönyörű kilátás nyílik a Musi folyóra. Mivel a templomból hiányoznak az istentisztelet kellékei, a csengők, az inkább meditációs célt szolgál.
Forrás: http://en.wikipedia.org

Forrás: en.wikipedia.org


A városnak van egy múzeuma is, és a felsoroltakon kívül más érdekességeket is találhatunk. Ilyenek pl. a mesterséges tavak, melyek arra szolgálnak, hogy télen „szállást” nyújtsanak a vándormadaraknak.
Forrás: www.iguide.travel.com
 Hyderabad számomra azonban az 500 éves történelmén és a különleges látnivalóin kívül is nagyon sok tanulsággal szolgált, mert itt szembesültem először azzal, hogy milyen fontos az, hogy a különböző kultúrákban élők képesek legyenek egymást tiszteletben tartani és békében élni egymás mellett.






1 megjegyzés:

  1. Nagyon egyedi és monumentális épületeik vannak, nagyon különleges az építészetük. Nekem Indiával kapcsolatban mindig ezek az épületek jelennek meg a szemeim előtt, na meg persze a tipikus vásári hangulat és a tömeg. Egyszer de jó lenne ide is eljutni.

    VálaszTörlés