Utazás és minden más: Kik azok a dalitok?

Sajnos a világon mindenütt léteznek olyan hátrányos helyzetű kisebbségi csoportok, akiket a többségi társadalom kivet magából és marginalizál. Ilyenek a Dél-Ázsiában élő dalitok, akiket régebben „untouchable-eknek”, azaz érinthetetleneknek neveztek. Azért hívták őket érinthetetleneknek, mert olyan volt a munkájuk, ami mocsokkal, bűzzel és piszokkal járt együtt. A dalit szó szanszkrit eredetű, azt jelenti, hogy elnyomott, leigázott. A dalitok nem egy egységes népcsoporthoz tartoznak, több országban is megtalálhatjuk őket, így Indiában, Nepálban, Pakisztánban, Sri Lankában, és Bangladesh-ben is.

A számok sokkolóak, Indiában a lakosság 17%-a tartozik közéjük, ami 170 millió főt jelent, vagyis minden hat indiaiból egy dalit. Arányuk nagyon eltérő a különböző államokon belül, a legtöbben közülük Punjab államban élnek (29 %), Mizoral államban pedig számuk a nullához közelít.

A dalitok kirekesztése a kasztrendszeren alapul, mivel nem tartoznak a négy fő kaszt, a bráhminok, a ksatriják, a vaisják és a súdrák kasztjainak egyikéhez sem, ők kaszton kívülieknek számítanak, de mégis inkább egy „ötödik kasztként”, mint csoportként szokták őket emlegetni.

Az indiai alkotmány ugyan tiltja a hátrányos megkülönböztetést, és bár némi javulás tényleg tapasztalható a helyzetükkel kapcsolatban, vidéken ez még alig érzékelhető. A legtöbben közülük ma is a legpiszkosabb aljamunkákat végzik, mint pl. guberálás, mások utáni takarítás, bőrfeldolgozás, stb., amit a magasabb kasztokhoz tartozók nem akarnak elvégezni. A megkülönböztetésnek kb. 140 formája ismert, pl. nem ehetnek együtt más kasztokhoz tartozókkal, külön ültetik a gyerekeiket az iskolában, nem léphetnek be a falu templomába, csak a nekik kijelölt helyen temethetik el a halottaikat. Írni-olvasni csupán az egyharmaduk tud, alultápláltak, nagyon magas körükben a gyermekhalandóság. A nők helyzete a legrosszabb, a különböző civil szervezetek honlapjain elrettentő történetek sorát olvashatjuk az őket ért méltánytalanságokról, erőszakról, támadásokról.

Forrás: minorityrights.wordpress.com

A világon összesen több mint 260 millió dalit ember szenved a diszkriminációtól, kirekesztéstől, hátrányos megkülönböztetéstől.

Végül szeretnék említést tenni Bhimrao Ramji Ambedkarról, a leghíresebb dalitról, attól, aki a legtöbbet tette népéért. Amberdkar ugyan dalitnak született, de apja révén - aki a Brit Indiai Hadseregben szolgált - lehetősége nyílt tanulni, és jogi, antropológusi, történészi valamint közgazdász képesítéseket is szerzett.

1947-1951 között a brit gyarmati uralom utáni első indiai kormány igazságügy minisztere lett, és ő szövegezte és terjesztette elő azt az indiai alkotmányt, mely ma is hatályos, és amely szerint nem léteznek kasztok. Ambedkar egész életében a dalitok emberi jogaiért harcolt és végül arra a felismerésre jutott, hogy maga a hindu vallás, és ezen belül a kasztrendszer az oka a hátrányos megkülönböztetésnek, ezért áttért a buddhista hitre. Tanításai nyomán hindu dalitok százezrei változtatták meg a vallásukat, és vették fel a buddhista hitet, ezért méltán tekinthetik őt az indiai buddhizmus megalakítójának is. Ambedakar – népszerű nevén Babasaheb – halálának évfordulóján, december 6-án dalitok tömegei zarándokolnak el Mumbaiba, hogy megemlékezzenek a már szinte istenként tisztelt politikusról, aki a dalitok jogainak szentelte egész életét. Ambedkar szobra Delhiben, a Parlament kertjében áll, és jobb kezével a Parlamentre mutat.
Jól gondolja: tennivaló akad még bőven.