Annak ellenére, hogy Indián belül olyan, turisták millióit
vonzó helyeken is jártam, mint Agra, Delhi, Mumbai és Dharamsala, most mégis
inkább arról a városról írok, melyet a „leginkább indiainak”, a globalizált
világtól a legtávolabb állónak éreztem. Ez a város Hyderabad, India 4.
legnagyobb városa, ahol az üzletembereken kívül kevés európai ember fordul meg.
Hyderabad, Andra Pradesh állam fővárosa, Észak- és Dél-India
találkozásánál, a Dekkán fennsíkon található, lakóinak száma majdnem 7 millió. A
város szinte egybeépült Secundarabad várossal, ezért szokás őket együtt „Twin
cities-ként” azaz ikervárosokként emlegetni.
Hyderabad mára információs technológiai központtá nőtte ki
magát, de modern ipara ellenére nevezhetnénk a „bangle”, azaz a karkötők és a gyöngyök
városának is.
 |
| Forrás: cwc.nic.in |
Történelmi adatok szerint Indiának ezt a részét időtlen idők
óta Golcondának nevezik, ahol a régészek feltárták egy i.e. 500 évvel ezelőtti,
a vaskorból származó település maradványit is. Golconda ősi hírnevének másik
forrása az itt bányászott drágaköveik sora, pl. egy golkondai bányából származik
többek között a világ legrégebbi és talán leghíresebb gyémántja, a Koh-I-Noor
gyémánt. A legenda szerint, aki a gyémántot birtokolja, az a világ ura is,
ezért azt minden uralkodó meg akarta szerezni. Hosszú, kalandos út és többszöri
újracsiszolás után a gyémánt ma a brit koronaékszerek részeként a Towerban található.
Golcondának mozgalmas volt a múltja, az idők folyamán
rengeteg különféle nép fordult meg errefelé. Az eltelt évszázadok alatt számos mohamedán
dinasztia váltotta errefelé egymást, és ők uralkodtak a hindu többségű lakosság
felett. Egy gránithegyen még ma is áll az a XIII. századtól kezdődően a különböző
uralkodók által folyamatosan továbbépített erőd, mely a környék védelmét
szolgálta. Az építmény elődje sárból készült, a ma látható erődítményt a Qutub
Shai család uralkodói építették a XVI. században. Az erőd külső falai 7 km hosszúak, összesen 8 kapuja
és 87 bástyája van. A várfalakon belül hajdanában számos palota, templom, és mecset
állt, az épület híres volt kiváló akusztikájáról, és volt vízvezetéke is.
Golconda másik jelentős látnivalói a szultánsírok, melyek
egy hatalmas kertben találhatók. A Qutub Shai család hét uralkodójának a sírja
található itt.
Hyderabad városát, mely Golcondától 11 km-re található, a Qutb Shah dinasztia 5. uralkodója, Muhammad
Quli Qutb Shah szultán alapította meg 1591-ben.
Hyderabadban két hivatalos nyelv van, a telugu és az urdu, a
„közös” nyelv pedig az angol. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy mindenki
tud angolul, mert ez csak azokra igaz, akiknek megadatott a lehetőség, hogy
iskolába járjanak. Az „indiai angolt” általában nem könnyű megérteni, hacsak
nem az indiai elithez tartozókkal találkoztunk, akik Nagy-Britanniában vagy az
USA-ban tanultak, mert ők anyanyelvi szinten beszélnek.
Hyderabad történelméből adódóan az itt lakók 35-40%-a
muszlim vallású, és ezzel az aránnyal a város az iszlám fellegvárának számít
Indián belül. A muzulmánok nagy száma akkor is észrevehető, ha csak megnézzük a
járókelőket, mert a színpompás szárik mellett nagyon sok nőt láthatunk feketébe
burkolózva. A vallási különbségek sajnos néha feszültséget keltenek, különösen
a vallási ünnepekkor éleződik ki a helyzet.
A többféle vallásnak is köszönhetően Hyderabadban ugyanakkor
remekbeszabott építészeti alkotások találhatók, a paloták sora mellett mohamedán
uralkodók által épített mecsetek és minaretek társaságában hindu templomok is vannak.
Ezek közül a város legismertebb műemléke a Charminar, mely az
iszlám építészet jegyeit viseli magán. A Charminart a város alapítója építtette
1591-ben, annak emlékére, hogy véget ért a pestisjárvány. Az épület négy, egyenként
46 méter
magas tornyának mindegyike tulajdonképpen egy-egy díszes minaret, melyeket
boltívekkel kapcsoltak össze. Az épületben található egy mecset is.
 |
| Forrás: http://en.wikipedia.org |
A Charminar mögötti részén található a Laad Bazár, melyben
ma is úgy érezhetjük magunkat, mintha visszamentünk volna a középkorba. Valóságos
időutazás a bazárban sétálgatni és betérni egy-egy üzletbe, melyekben minden
kapható a vasszögtől a menyasszonyi ruháig. A textilboltokban a vásárlók a
földön, párnákon ücsörögve mustrálják a gyönyörű, színpompás selymeket és finom
vásznakat, ágytakarókat, a szivárvány minden színében kapható stólákat és
sálakat. Indiában egészen más az eladás kultúrája, mint nálunk, itt az összes
árut szabályosan az ember lábai elé hordják, szinte lehetetlen nem vásárolni.
Alkudni kötelező, a „szertatáshoz” ez is hozzátartozik.
Sok az ékszerbolt is, melyekben aranyat, drága- és
féldrágaköveket, igaz- és tenyésztett gyöngyöt, valamint ezüstöt vehetünk. Egészen
hihetetlen, hogy a méregdrága ékszereket és gyöngyöket a bazárban, elegánsnak a
legnagyobb jóindulattal sem mondható üzletben is megvehetjük, de vannak természetesen
csillogó-villogó ékszerboltok is, ahol a betérőt azonnal leültetik, és teával
vagy kólával kínálják. Mi is megfordultunk egy ilyenben, ahol a tulajdonos
enyhe unszolásának engedve kólát szürcsölgetve hosszasan próbálgattuk a forintra
átszámítva milliós értékű nyakékeket és a kézzel készített arany ékszereket, az
üzletkötés azonban – mondanom sem kell - objektív okok miatt elmaradt.
Nem kell viszont milliomosnak lennünk ahhoz, hogy szert
tegyünk néhány tipikus hyderabadi karkötőre, azaz bangle-ra, amikből van minden
mennyiségben, az összes létező színárnyalatban, különböző méretekben. Ennyi
karkötő láttán az embernek az az érzése támad, hogy a világ összes lányát és
asszonyát fel lehetne velük ékszerezni. Alkudni persze ezekre is kell, mert itt
is igaz az az állítás, hogy a külföldieket nagyon „le akarják venni”.
 |
| olcsó gyöngyök Hyderabadból |
 |
| ezüst ékszerek |
Ha már meguntuk a shoppingolást, megéri a város többi
nevezetességét is megtekinteni.
A Charminarhoz és a bazárhoz összesen pár perc járásra van a
Mecca Masjid, ami India egyik legrégebbi és legnagyobb mecsete, ahová
10 000 imádkozó fér be egyszerre. A mecset építése 1814-ben kezdődött és
1694-ben készült el. Érdekessége, hogy a központi boltívet az iszlám
legszentebb helyéről, Mekkából származó kövekből építették fel, ezért hívják a mecsetet
Mecca Masjidnak.
 |
| Forrás: panoramio.com |
 |
| Forrás: happyindia.in |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
| http://hyderabadadvisor.com/mecca-masjid/ |
A városban több pazar palota is található, ezek közül a
Chowmahalla Palace talán a leghíresebb. Az épületet, mely a királyi vendégek
szálláshelyéül szolgált, Asaf Jahl, a Nizam dinasztiához tartozó uralkodó
építtette kb. 200 évvel ezelőtt.
 |
| Forrás: http://www.panoramio.com/photo/18081144 |
 |
Forrás:itraveldeals.in
|
 |
| Forrás:raowords.wordpress.com |
 |
| Forrás:kunal.wordpress.com |
 |
| Forrás:kunal.wordpress.com |
Hyderabad ugyan egy 500 éves város, számomra azonban a
látnivalók közül az egyik legérdekesebb mégis az a hófehér márvány hindu templom
volt, melyet csak 1974-ben szenteltek fel. A Birla Alapítvány építtetett
Venkateshwara isten tiszteletére, akit Vishnu isten utolsó inkarnációjának
tartanak. A Birla Alapítvány több templomot is építtetett az országban,
mindegyik neve Birla Mandir Temple. A templom-együttes gyönyörű és hatalmas,
India északi és déli építészetére jellemző stílusait ötvözi, a szabadtéri
részeiről gyönyörű kilátás nyílik a Musi folyóra. Mivel a templomból hiányoznak
az istentisztelet kellékei, a csengők, az inkább meditációs célt szolgál.
 |
| Forrás: http://en.wikipedia.org |
 |
| Forrás: en.wikipedia.org |
A városnak van egy múzeuma is, és a felsoroltakon kívül más
érdekességeket is találhatunk. Ilyenek pl. a mesterséges tavak, melyek arra
szolgálnak, hogy télen „szállást” nyújtsanak a vándormadaraknak.
 |
| Forrás: www.iguide.travel.com |
Hyderabad számomra azonban az 500 éves történelmén és a különleges
látnivalóin kívül is nagyon sok tanulsággal szolgált, mert itt szembesültem
először azzal, hogy milyen fontos az, hogy a különböző kultúrákban élők képesek
legyenek egymást tiszteletben tartani és békében élni egymás mellett.
