India - Hyderabad

Annak ellenére, hogy Indián belül olyan, turisták millióit vonzó helyeken is jártam, mint Agra, Delhi, Mumbai és Dharamsala, most mégis inkább arról a városról írok, melyet a „leginkább indiainak”, a globalizált világtól a legtávolabb állónak éreztem. Ez a város Hyderabad, India 4. legnagyobb városa, ahol az üzletembereken kívül kevés európai ember fordul meg.

Hyderabad, Andra Pradesh állam fővárosa, Észak- és Dél-India találkozásánál, a Dekkán fennsíkon található, lakóinak száma majdnem 7 millió. A város szinte egybeépült Secundarabad várossal, ezért szokás őket együtt „Twin cities-ként” azaz ikervárosokként emlegetni.

Hyderabad mára információs technológiai központtá nőtte ki magát, de modern ipara ellenére nevezhetnénk a „bangle”, azaz a karkötők és a gyöngyök városának is.

Forrás: cwc.nic.in

Történelmi adatok szerint Indiának ezt a részét időtlen idők óta Golcondának nevezik, ahol a régészek feltárták egy i.e. 500 évvel ezelőtti, a vaskorból származó település maradványit is. Golconda ősi hírnevének másik forrása az itt bányászott drágaköveik sora, pl. egy golkondai bányából származik többek között a világ legrégebbi és talán leghíresebb gyémántja, a Koh-I-Noor gyémánt. A legenda szerint, aki a gyémántot birtokolja, az a világ ura is, ezért azt minden uralkodó meg akarta szerezni. Hosszú, kalandos út és többszöri újracsiszolás után a gyémánt ma a brit koronaékszerek részeként a Towerban található.

Golcondának mozgalmas volt a múltja, az idők folyamán rengeteg különféle nép fordult meg errefelé. Az eltelt évszázadok alatt számos mohamedán dinasztia váltotta errefelé egymást, és ők uralkodtak a hindu többségű lakosság felett. Egy gránithegyen még ma is áll az a XIII. századtól kezdődően a különböző uralkodók által folyamatosan továbbépített erőd, mely a környék védelmét szolgálta. Az építmény elődje sárból készült, a ma látható erődítményt a Qutub Shai család uralkodói építették a XVI. században. Az erőd külső falai 7 km hosszúak, összesen 8 kapuja és 87 bástyája van. A várfalakon belül hajdanában számos palota, templom, és mecset állt, az épület híres volt kiváló akusztikájáról, és volt vízvezetéke is.

Golconda másik jelentős látnivalói a szultánsírok, melyek egy hatalmas kertben találhatók. A Qutub Shai család hét uralkodójának a sírja található itt.

Hyderabad városát, mely Golcondától 11 km-re található, a Qutb Shah dinasztia 5. uralkodója, Muhammad Quli Qutb Shah szultán alapította meg 1591-ben.

Hyderabadban két hivatalos nyelv van, a telugu és az urdu, a „közös” nyelv pedig az angol. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy mindenki tud angolul, mert ez csak azokra igaz, akiknek megadatott a lehetőség, hogy iskolába járjanak. Az „indiai angolt” általában nem könnyű megérteni, hacsak nem az indiai elithez tartozókkal találkoztunk, akik Nagy-Britanniában vagy az USA-ban tanultak, mert ők anyanyelvi szinten beszélnek.

Hyderabad történelméből adódóan az itt lakók 35-40%-a muszlim vallású, és ezzel az aránnyal a város az iszlám fellegvárának számít Indián belül. A muzulmánok nagy száma akkor is észrevehető, ha csak megnézzük a járókelőket, mert a színpompás szárik mellett nagyon sok nőt láthatunk feketébe burkolózva. A vallási különbségek sajnos néha feszültséget keltenek, különösen a vallási ünnepekkor éleződik ki a helyzet.

A többféle vallásnak is köszönhetően Hyderabadban ugyanakkor remekbeszabott építészeti alkotások találhatók, a paloták sora mellett mohamedán uralkodók által épített mecsetek és minaretek társaságában hindu templomok is vannak.

Ezek közül a város legismertebb műemléke a Charminar, mely az iszlám építészet jegyeit viseli magán. A Charminart a város alapítója építtette 1591-ben, annak emlékére, hogy véget ért a pestisjárvány. Az épület négy, egyenként 46 méter magas tornyának mindegyike tulajdonképpen egy-egy díszes minaret, melyeket boltívekkel kapcsoltak össze. Az épületben található egy mecset is.

Forrás: http://en.wikipedia.org

 A Charminar mögötti részén található a Laad Bazár, melyben ma is úgy érezhetjük magunkat, mintha visszamentünk volna a középkorba. Valóságos időutazás a bazárban sétálgatni és betérni egy-egy üzletbe, melyekben minden kapható a vasszögtől a menyasszonyi ruháig. A textilboltokban a vásárlók a földön, párnákon ücsörögve mustrálják a gyönyörű, színpompás selymeket és finom vásznakat, ágytakarókat, a szivárvány minden színében kapható stólákat és sálakat. Indiában egészen más az eladás kultúrája, mint nálunk, itt az összes árut szabályosan az ember lábai elé hordják, szinte lehetetlen nem vásárolni. Alkudni kötelező, a „szertatáshoz” ez is hozzátartozik.

Sok az ékszerbolt is, melyekben aranyat, drága- és féldrágaköveket, igaz- és tenyésztett gyöngyöt, valamint ezüstöt vehetünk. Egészen hihetetlen, hogy a méregdrága ékszereket és gyöngyöket a bazárban, elegánsnak a legnagyobb jóindulattal sem mondható üzletben is megvehetjük, de vannak természetesen csillogó-villogó ékszerboltok is, ahol a betérőt azonnal leültetik, és teával vagy kólával kínálják. Mi is megfordultunk egy ilyenben, ahol a tulajdonos enyhe unszolásának engedve kólát szürcsölgetve hosszasan próbálgattuk a forintra átszámítva milliós értékű nyakékeket és a kézzel készített arany ékszereket, az üzletkötés azonban – mondanom sem kell - objektív okok miatt elmaradt.

Nem kell viszont milliomosnak lennünk ahhoz, hogy szert tegyünk néhány tipikus hyderabadi karkötőre, azaz bangle-ra, amikből van minden mennyiségben, az összes létező színárnyalatban, különböző méretekben. Ennyi karkötő láttán az embernek az az érzése támad, hogy a világ összes lányát és asszonyát fel lehetne velük ékszerezni. Alkudni persze ezekre is kell, mert itt is igaz az az állítás, hogy a külföldieket nagyon „le akarják venni”.

olcsó gyöngyök Hyderabadból

ezüst ékszerek

Ha már meguntuk a shoppingolást, megéri a város többi nevezetességét is megtekinteni.

A Charminarhoz és a bazárhoz összesen pár perc járásra van a Mecca Masjid, ami India egyik legrégebbi és legnagyobb mecsete, ahová 10 000 imádkozó fér be egyszerre. A mecset építése 1814-ben kezdődött és 1694-ben készült el. Érdekessége, hogy a központi boltívet az iszlám legszentebb helyéről, Mekkából származó kövekből építették fel, ezért hívják a mecsetet Mecca Masjidnak.

Forrás: panoramio.com

 Forrás: happyindia.in

http://hyderabadadvisor.com/mecca-masjid/

 A városban több pazar palota is található, ezek közül a Chowmahalla Palace talán a leghíresebb. Az épületet, mely a királyi vendégek szálláshelyéül szolgált, Asaf Jahl, a Nizam dinasztiához tartozó uralkodó építtette kb. 200 évvel ezelőtt.

Forrás: http://www.panoramio.com/photo/18081144

Forrás:itraveldeals.in

Forrás:raowords.wordpress.com

Forrás:kunal.wordpress.com

Forrás:kunal.wordpress.com

Hyderabad ugyan egy 500 éves város, számomra azonban a látnivalók közül az egyik legérdekesebb mégis az a hófehér márvány hindu templom volt, melyet csak 1974-ben szenteltek fel. A Birla Alapítvány építtetett Venkateshwara isten tiszteletére, akit Vishnu isten utolsó inkarnációjának tartanak. A Birla Alapítvány több templomot is építtetett az országban, mindegyik neve Birla Mandir Temple. A templom-együttes gyönyörű és hatalmas, India északi és déli építészetére jellemző stílusait ötvözi, a szabadtéri részeiről gyönyörű kilátás nyílik a Musi folyóra. Mivel a templomból hiányoznak az istentisztelet kellékei, a csengők, az inkább meditációs célt szolgál.

Forrás: http://en.wikipedia.org

Forrás: en.wikipedia.org

A városnak van egy múzeuma is, és a felsoroltakon kívül más érdekességeket is találhatunk. Ilyenek pl. a mesterséges tavak, melyek arra szolgálnak, hogy télen „szállást” nyújtsanak a vándormadaraknak.

Forrás: www.iguide.travel.com

 Hyderabad számomra azonban az 500 éves történelmén és a különleges látnivalóin kívül is nagyon sok tanulsággal szolgált, mert itt szembesültem először azzal, hogy milyen fontos az, hogy a különböző kultúrákban élők képesek legyenek egymást tiszteletben tartani és békében élni egymás mellett.

India

Nagyon szeretem Indiát, ezt a misztikus és gyönyörű országot, ahol többször és több helyen is megfordultam már. Szeretem a titokzatosságát, ami körüllengi, a fantasztikus tájait, a Himalája havas csúcsait, az elképesztő több százéves építményeket, a különféle vallásokhoz tartozó csodálatos templomokat, és nem utolsósorban az indiai konyhát is. Aki Indiában jár, azt magával ragadja a fűszerek bódító illata, a káprázatos színek kavalkádja, az indiai zene és a hindu istenekről szóló táncok, a gyönyörű ékszerek. Nem kérdéses, hogy Indiának különleges atmoszférája van. 

Forrás: http://newshopper.sulekha.com/india-dance-festival_photo_1711426.htm

India kontinensnyi méretű ország, mely a világon a 7. legnagyobb és Kína után a 2. legnépesebb, lakóinak száma 1,3 milliárd. Összesen 27 állama és 6 szövetségi területe van, államformája köztársaság, szokás a világ legnagyobb demokráciájaként is emlegetni. Fővárosa Delhi.

India különlegessége azonban egyértelműen gazdag, ősi kultúrájában rejlik, mely egészen az őskorig, 5000 évnél is korábbra tekint vissza. Az ország középső részén a barlangrajzokat hátrahagyó ősember után az ókorban ezen a területen jött létre az indus-völgyi, majd a védikus civilizáció, melynek szétesése után különböző indiai birodalmak alakultak. A legjelentősebb ezek közül a Maurja birodalom volt, melynek legnagyobb alakja és a dinasztia utolsó tagja, Ashoka király jelvénye, a küllős kerék a mai India zászlaján is megtalálható.

A Közép-Ázsiából és Perzsiából érkező, iszlám támadások után Észak- és Középső-India először a Delhi szultanátus, majd a mogulok uralma alá került, délen azonban több birodalom is megmaradt, melyek folyamatos háborúban álltak egymással. Ezt a helyzetet kihasználva kezdte meg a XV. században több európai ország India gyarmatosítását. India végül 1857-ben teljes egészében brit uralom alá került, és csak 1947-ben vált függetlenné. 
India történelmét ismerve érthető, hogy a többségi vallás, a hindu mellett nagy számban élnek itt más vallások képviselői is. Közülük a muszlimok vannak a legtöbben, de találkoztatunk szikhekkel, buddhistákkal, keresztényekkel és más, kisebb vallások képviselőivel is. Az ország alkotmánya szerint minden vallás egyenlő és szabadon gyakorolható.
A vallási sokszínűségből adódóan lépten-nyomon különböző templomokba, mecsetekbe, és szentélyekbe botlunk, ami a turisták számára valódi kánaán, azonban azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a vallási különbségek sok feszültséget is magukban hordoznak. 
Az indiai városokban az utca nyüzsög, nagy a forgalom, az ütött-kopott autók állandóan dudálnak. Rengeteg az autó, sok közöttük a régi, kiszolgált járgány. Az utcakép szerves tartozékai a „kőkorszaki”, lestrapált buszok, melyekről fürtökben lógnak le az emberek, és a 3 kerekű, sárga motoros járművek, a riksák hada. Vannak még biciklis riksák is. A riksásokkal nem mindig egyszerű kommunikálni, ugyanis nem túlságosan iskolázottak, és általában angolul sem tudnak. Ez mégsem tudott bennünket elriasztani attól, hogy riksával közlekedjünk. Jó tanács: soha ne üljünk be úgy egy riksába, hogy a fuvar árában ne egyeztünk volna meg. Alkudni azonban lehet, sőt kell is, mert a külföldieknek mindig magasabb árat mondanak. Az utcákon szinte mindenhol árulnak valamit. Lehet enni-inni is, ami azonban egy európai ember számára nem veszélytelen vállalkozás.

Forrás: http://newshopper.sulekha.com/india-asia-costly-food_photo_1711379.htm

Az is igaz, amit nem akartam soha elhinni, hogy Indiában szabadon járkálnak a tehenek az utcákon. Teljesen váratlanul bukkannak fel, sokszor akadályozva és veszélyeztetve a forgalmat.  A tehenek mellett szembetűnő a kóbor kutyák nagy száma is. Mind a tehenek, mind a kutyák kifejezetten csúnyák és soványak, gyakran egymás mellett turkálnak a szeméthalmokban élelem után kutatva. Vannak városok, ahol majmokat is lehet látni az utcákon, amelyek hordákban, szabadon garázdálkodnak.

 

 

A szemét mértéke sem elhanyagolható, nagy a por, szennyezett a levegő. A forgalmas helyeken sok a koldus és az árus, sajnos sok közöttük a gyerek is, akik gyakran piszkos nyakláncot, zsebkendőt és egyéb apróságot akarnak rátukmálni az emberre, vagy éppen a cipőnket akarják megpucolni, és mindezt elég erőszakosan teszik. Találkoztunk nyomorék koldusokkal is, ezeknek a szerencsétleneknek a nagy része valószínűleg a koldusmaffia áldozata.A legegyszerűbb rájuk sem nézni, és továbbmenni, mert sajnos képtelenség mindenkitől venni valamit és pénzt sem tudunk adni az összes kéregetőnek. Láttunk leprás koldust is, de engem legjobban mégis a koldusgyerekek látványa viselt meg, akik gyakran mezítláb, piszkos ruhában, maszatos arccal kéregetnek, miközben gyönyörű, barna szemekkel néznek az emberre. Találkoztunk saduval, azaz „szentemberrel” is, aki az egész életét a vallásnak szenteli, lemond az anyagi javakról és kizárólag adományokból él. 

Aki eljut Indiába és szembesül a számunkra elképzelhetetlen mértékű szegénységgel, akaratlanul is átértékeli a dolgokat, mert ráébred, hogy sok minden, amit eddig fontosnak vélt, tulajdonképpen nem is bír akkora jelentőséggel. Míg a legszegényebbek nyomortelepeken, vagy egyszerűen az utcán tengetik az életüket, a gazdagok pazar házakban, palotákban laknak, szinte már fáj az ordító különbség.

Én magam is voltam vendégségben egy, a legfelső kasztba tartozó családnál, akik Delhi egy olyan városrészében laknak, ami kapuval van lezárva, és ahol az utcák tiszták, és kizárólag gyönyörű villaépületek vannak. Az említett házban visszafogott luxus uralkodik. Minden gyönyörű, a hatalmas nappaliban és a hálószobákban található faragott bútorok, a méregdrága perzsaszőnyegek, az emeletenként különböző színű márvánnyal burkolt fürdőszobák. A vacsorát a család szolgálója készítette és tálalta fel, minden földi jóval elhalmoztak bennünket.

Mindezek alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogyha India ilyen piszkos és rendezetlen, akkor miért annyira csodálatos?

India különleges és misztikus, megérinti az ember lelkét. Meghökkent és elrettent. Lehúz és felemel. Elbűvöl és letaglóz. De olyan egyszerűen nem létezik, hogy ne váltson ki valamilyen érzelmet az emberből. Aki ezt nem érzi, az soha nem lesz képes megszeretni Indiát, e tekintetben nincs „középút”.