Nemrég egyik kedvenc városomban,
Londonban jártam. Hogy miért szeretem Londont? Azért, mert színes, mert itt
minden megtalálható. Tetszik a nyüzsgés, tetszenek a parkjai, a nyüzsgő utcák,
a piros telefonfülkék, a „double deckerek”, azaz az emeletes buszok. London
elegáns, hagyományaihoz ragaszkodó, de egyúttal laza és trendi is, egy igazi
multikulturális metropolisz, mely programok és látnivalók sokaságát kínálja.
És ha már „letudtuk” a kötelező
látnivalókat, akkorra is számtalan, nem szokványos programlehetőség marad.
Nekem ezek közül az egyik kedvencem a turisták által kevésbé ismert St. Katharine
dokk, mely a Tower bridge-től alig pár percnyi sétára található.
A dokk története több mint 1000
évre nyúlik vissza, amikor Edgar király a X. században a dokk területét, pontosabban
13 hold földet és azzal együtt kereskedelmi jogot is adományozott 13 lovagjának.
Magáról a dokk létezéséről 1125-től állnak rendelkezésre bizonyítékok. A XIX. században, az ipari
forradalom alatt a Temze fontossága tovább nőtt, ezért a dokkot kibővítették. Századokon
keresztül ide érkeztek Európából, Dél-Indiából, Afrikából és a Távol-Keletről a
mindenféle luxuscikkekkel megrakott hajók. Volt itt minden, mi szem szájnak
ingere, cukor, brandy és rum, drága borokkal teli boroshordók, fűszerek,
elefántcsont, márvány, teknőspáncél és parfüm, amiket mind itt raktároztak és
értékesítettek. A dokk a II. világháborúban súlyosan
megrongálódott, de nem építették újjá, mert a nagyméretű, modern hajókat már
nem volt képes kiszolgálni. Mai formáját az 1970-es években egy
városfejlesztési rehabilitáció során nyerte el, melyet joggal szoktak sikertörténetként
emlegetni.
A dokk napjainkban is gyakran szolgál társadalmi események színteréül. Minden pénteken 10 órától megrendezésre kerül például a különböző nemzetek ételeit felvonultató piac, ahol a világ minden részéből származó receptek alapján készült leveseket, különböző főtt ételeket, frissensülteket és süteményeket kóstolhatjuk meg elfogadható áron. Mi ugyan nem itt ettünk végül, de majd legközelebb... Igen, legközelebb, mert ha Londonba jövök, biztosan visszatérek.
